Gyakran ismételt kérdések
A hungarikummá nyilvánítás alulról építkező, többlépcsős folyamat, melyet bárki kezdeményezhet a megfelelő formanyomtatvány benyújtásával.
Ennek első lépcsőfoka az adott érték települési- vagy tájegységi (azaz közös települési-) értéktár, külhoni települési- vagy tájegységi értéktár, avagy ágazati értéktár valamelyikébe való felvételének és nemzeti értékké nyilvánításának kérelme. Ha olyan nemzeti értékről van szó, amely konkrét településhez nem köthető, az adott nemzeti érték gondozója vagy fenntartója a tárgy szerinti minisztérium által működtetett ágazati értéktárhoz nyújthatja be a javaslatát.
Amennyiben a települési/tájegységi értéktárba már felvett nemzeti érték megyei jelentőségű, azt a megyei értéktárhoz kell felterjeszteni, külhoni települési/tájegységi értéktárba már felvett nemzeti értéket pedig a külhoni nemzetrész értéktárhoz.
A második lépcsőfok a megyei értéktárba, vagy külhoni nemzetrész értéktárba, vagy az ágazati értéktárba már felvett nemzeti érték Magyar Értéktárba való felvételének, azaz kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánításának kérelme, mely a megfelelő javaslati adatlap Hungarikum Bizottsághoz való benyújtásával történik.
A hungarikummá nyilvánítás utolsó lépcsőfoka a Magyar Értéktárba már felvételt nyert kiemelkedő nemzeti érték felvételének kérelme a Hungarikumok Gyűjteményébe. Ezt a felterjesztést szintén a Hungarikum Bizottsághoz kell benyújtani.
Összegezve:
- Hungarikummá kizárólag olyan kiemelkedő nemzeti érték nyilvánítható, amely előzőleg már felvételt nyert a Magyar Értéktárba.
- Nemzeti érték Magyar Értéktárba való felvételét pedig az kezdeményezheti, akinek javaslata a megyei értéktárba, külhoni nemzetrész értéktárba, vagy az ágazati értéktárba már bekerült.
- Nemzeti érték a megyei, vagy külhoni nemzetrész értéktárba kizárólag akkor kerülhet be, ha a települési vagy tájegységi, illetve külhoni települési vagy tájegységi értéktárba korábban már felvételt nyert.
Ezt az alulról történő építkezést nevezzük a nemzeti értékpiramis rendszerének.
A nemzeti értékek azonosítása az úgynevezett nemzeti értékpiramisban történik, ez lényegében egy többlépcsős rendszer, és a nemzeti érték felől közelít a hungarikumok felé. A rendszer első lépcsőfokán a települési értéktárak helyezkednek el. Valamely helyi érték felvételét a települési értéktárba bárki kezdeményezheti a települési értéktár vezetőjénél vagy a polgármesternél.
A települési önkormányzatok a gyűjteményt megküldik a vármegyei értéktár bizottságnak, egyben javaslatot tesznek arra, hogy mely helyi értékek felvételét javasolják a vármegyei értéktárba.
A magyar nemzeti értékek és a hungarikumok értéktárba való felvételéről és az értéktár bizottságok munkájának szabályozásáról szóló 324/2020. (VII.1.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése értelmében nemzeti érték felvételét a vármegyei értéktárba bárki írásban kezdeményezheti a Hungarikum Bizottság honlapján közzétett adatlapon keresztül (http://hungarikum.hu/hu/jogszabalyok) a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően.
A Hungarikum törvényben foglaltak szerint a vármegyei önkormányzat vármegyei értéktárat és vármegyei értéktár bizottságot hozhat létre, amely szervezi a vármegye területén azonosított települési és tájegységi értéktárak adatainak összesítését, azonosítja a vármegye területén fellelhető nemzeti értékeket, dönt a vármegyei értéktárba bekerülő nemzeti értékekről, létrehozza a vármegyei értéktárat és nyilvántartás céljából megküldi azt a Hungarikum Bizottságnak.
A vármegyei önkormányzat feladatainak ellátására megbízhat a vármegye területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, vármegyei önkormányzati, egyházi vagy társadalmi szervezet által fenntartott intézményt, szervezetet vagy azok szervezeti egységeit (vármegyei szervezetet), mely döntésről a meghozatalát követő 30 napon belül a vármegyei önkormányzatnak a HB elnökét tájékoztatnia kell.
A vármegyei önkormányzat a vármegyei értéktár, illetve a Vármegyei Értéktár Bizottság létrehozására vonatkozó nemleges döntését bármikor megváltoztathatja, amelyről a döntést követő 30 napon belül tájékoztatnia kell a HB elnökét.
Az értéktár bizottság működési szabályzatát a vármegyei önkormányzat képviselő-testülete határozza meg. A bizottság legalább három tagból áll. Munkájába bevonja a helyi, illetve megyei közművelődési feladatellátás országos módszertani intézményét, továbbá értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó országos és területi illetékességű szakmai és civil szervezeteket. Félévente, legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig beszámol tevékenységéről a vármegyei önkormányzat képviselő-testületének. Az értéktár bizottság működéséhez és feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi, tárgyi és ügyviteli feltételeket a vármegyei önkormányzat – az általa jóváhagyott éves munka- és pénzügyi tervre figyelemmel – maga biztosítja.
Vármegyei értéktár: a vármegye területén fellelhető nemzeti értékek közül a vármegyei értéktár Bizottság által vármegyei értékké nyilvánított értékek adatait tartalmazó gyűjtemény. A törvény a vármegyei értéktár alatt a fővárosi értéktárat is érti.
Fentieken túl fontos tudni, hogy amennyiben valaki élni szeretne egy településhez köthető érték nemzeti értékké nyilvánításának javaslattételével (melynek első lépése – a nemzeti értékpiramis elve szerint – az adott érték fellelhetőségének helye szerinti település értéktár bizottságához történő javaslat benyújtása), azonban a településen még nem jött létre értéktár bizottság, ebben az esetben javaslatát benyújthatja az adott település önkormányzatához, mely azt továbbítja az illetékes vármegyei értéktár bizottsághoz, avagy lehetséges a vármegyei értéktár bizottság közvetlen megkeresése is.