A Dobai Tisza-kanyar élővilága
A Tisza romboló és építő munkájának tájformáló jelenségei a megmaradt néhány nagyobb kanyarulat közül leginkább az úgynevezett Dobai-kanyarban érvényesülnek. A 90°-nál is élesebb folyókanyar a vidék egyik legkülönlegesebb helyszíne. Az egyedülálló homokdomb, melyet a Tisza vízjárásától és szállított hordaléka lerakásától, elszállításától függően a folyó „szeszélyes” dinamikával épít és bont. A folyó e szakaszának mindkét partja […]
Csángó Fesztivál – Értékmentő Kulturális Műhely
A Csángó Fesztivált 25 évvel ezelőtt, 1990-ben alapította Papp Imre, a Jászság Népi Együttes alapító művészeti vezetője, és felesége, Péterbence Anikó, azzal a céllal, hogy általa olyan komplex adatgyűjtő, rendszerező, oktató, a szellemi örökséget gyakorlatban is aktivizáló, értékmentő műhely létesüljön, amely erősíti a magyar nemzeti azonosságtudatot itthon és külföldön, és ezáltal hozzájáruljon a magyar népi […]
Tiszafüredi Bőrműves Alkotóház
A tiszafüredi Bőrműves Alkotóházban az archaikus kultúra motívumvilágát feldolgozó népművészek alkotnak, ahol a mesterek irányításával az érdeklődő látogatók is megismerkedhetnek a bőrművesség alapjaival, ismereteket szerezhetnek a régen használt tárgyak elkészítése során alkalmazott technikákról. Az elkészült tárgyak a mai kor igényeit elégítik ki, de magukon hordozzák a régi bőrművesek mesterségbeli titkait, s egy letűnt kor ízlésvilágát. […]
Bozsik Kálmán kunszentmártoni fazekasmester kerámiái, munkásságának termékei, iparművészeti öröksége
A kunszentmártoni fazekasság legvirágzóbb korszaka Bozsik Kálmán (1872- 1959) nevéhez fűződik, akinek alkotói stílusára a szecesszió és a mezőtúri fazekas, Badár Balázs hatott. A 20. század elején hozta létre műhelyét és egy fél évszázadon át azon munkált, hogy szeretett városa, Kunszentmárton és a műhelyében készült díszedények minél messzebbre jussanak a világban. Edényei jellegzetes népművészeti emlékek, […]
Alföldi karikás ostor
A karikás-ostor a pásztornépek jellemző terelőeszköze. Formája, fonásmódja szinte azonos, a díszítésben találunk eltérést. Párhuzamait a keleti rokon népek pásztorkultúrájában megtaláljuk, különösen a kazakok, kirgizek, nogaj-tatárok népi kultúrájában láthatunk az alföldivel megegyező karikás-ostorokat. A hortobágyi pásztorokat leginkább a Nagykunság, kiváltképp Karcag és Kunmadaras, meg a Hajdúság adta. Eszközeiket leginkább maguk készítették, saját igényeik szerint, s […]
Berekfürdői gyógyvíz
Az 1920-as évek alföldi szénhidrogén – programja keretében Pávai Vajna Ferenc főgeológus által végzett kutatófúrások eredményeként számos helyen tártak fel hőforrásokat. Ennek köszönhető a Karcag-Berekfürdő területén végzett kutatófúrás, amelynek eredményeként 1928. január 24-én 56 Celsius-fokos, ásványi anyagokban gazdag termálvíz tört a felszínre. Akkor mindössze öt tanya állt ott a határban 35 lakossal… Mára a kiváló […]
Balla Tibor népzenész, a Népművészet Mestere tekerőlant és citeramuzsikája
A tekerőlant a 20. században már csupán az Alföldnek egy szűk vidékén, Szentes környékén volt ismert. Az I. világháború idejéig a nagykiterjedésű kunszentmártoni tanyavilág kedvelt hangszere volt. E különleges hangszeren mesterfokon játszó Balla Tibor Mezőtúron született, 1962-ben, de Kunszentmártonban nevelkedett, ezért ezt a várost tekinti eszmélése színhelyének. Balla Tibor a tekerő és a citerajátékot a […]
Az újjászületett jász viselet
A jászok jellegzetes népviselete az 1745-ös redemptiót követő társadalmi-gazdasági fellendülés hatására alakult ki. Különösen színpompás volt az ünnepi viselet, amely büszke eleganciájával kiválóan tükrözte a kiváltságos jászok parasztpolgári életmódját. A 19. század végén a Jászságban is megkezdődött a hagyományos viseletből való kivetkőzés lassú folyamata, s az I. világháborút követően a jászok viseletét is felváltotta a […]
A kolopi gyógyiszap
Kevesen tudják, hogy Magyarországon jelenleg csak öt minősített iszaplelőhely szolgáltatja a gyógyászati kezelések alapanyagát, a gyógyiszapot. Ezek egyike, s talán a legértékesebb közülük a „kolopi gyógyiszap”. Karrierje még 1890-ben kezdődött, s sokáig gyógyfürdőként működött. Kolopfürdő Tiszasüly község külterületén helyezkedik el. A XIX. század végén a terület tulajdonosa, Végess Sándor, csak itató kutat akart ásatni az […]
A Korda – testvérek életműve
A Korda-testvérek életútja Túrkevéről indult. Sándor 1893-ban, Zoltán 1895-ben, Vince 1897-ben született. A korán árvaságra jutott fivéreknek küzdelmes életútjuk volt, de világhírűvé lettek. Korda Sándor már diák korában színikritikákat publikált, Korda néven könyvszemléket írt, és lapíró szerkesztője volt a Pesti Mozinak. Már ifjúkorában a mozi volt a mindene. Első filmjét 1914-ben Kolozsváron forgatta. A világháború […]