Dr. Szénásy József munkássága
1886. április 7-én született Tiszasülyön. 1903-ban a Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, 1908-ban a Tudományegyetem Orvosi karán avatták orvossá. Először a Bársony János Szülészeti Klinikára, majd a Lovrich József vezette pesti Bábaképző Intézetbe került. Mint ennek vezető tanársegédje került kapcsolatba az 1915-ben alakult Országos Stefánia Szövetség anya- és csecsemővédelmi munkájával. 1941-ben egy másik szövetség főorvosa is […]
Dr. Balogh János életműve
Dr. Balogh János (1913-2002) biológus, ökológus, egyetemi tanár, tudományos kutató a Magyar Tudományos Akadémia Talajzoológiai Kutatócsoportjának megalapítója és vezetője volt. Munkatársaival Európában az elsők között foglalkoztak az erdőtalajok szervesanyag dekompoziciójának zoogén faktoraival. Életművének legfontosabb eredményei az ökológiai és zoocönológiai munkásságát összefoglaló kézikönyvek. Népszerű filmsorozatokat vezetett, televíziós ismeretterjesztésével élete végéig a „megsebzett bolygóért”munkálkodott. Munkássága elismeréseként 1963-ban […]
A Dobai Tisza-kanyar élővilága
A Tisza romboló és építő munkájának tájformáló jelenségei a megmaradt néhány nagyobb kanyarulat közül leginkább az úgynevezett Dobai-kanyarban érvényesülnek. A 90°-nál is élesebb folyókanyar a vidék egyik legkülönlegesebb helyszíne. Az egyedülálló homokdomb, melyet a Tisza vízjárásától és szállított hordaléka lerakásától, elszállításától függően a folyó „szeszélyes” dinamikával épít és bont. A folyó e szakaszának mindkét partja […]
Csángó Fesztivál – Értékmentő Kulturális Műhely
A Csángó Fesztivált 25 évvel ezelőtt, 1990-ben alapította Papp Imre, a Jászság Népi Együttes alapító művészeti vezetője, és felesége, Péterbence Anikó, azzal a céllal, hogy általa olyan komplex adatgyűjtő, rendszerező, oktató, a szellemi örökséget gyakorlatban is aktivizáló, értékmentő műhely létesüljön, amely erősíti a magyar nemzeti azonosságtudatot itthon és külföldön, és ezáltal hozzájáruljon a magyar népi […]
Tiszafüredi Bőrműves Alkotóház
A tiszafüredi Bőrműves Alkotóházban az archaikus kultúra motívumvilágát feldolgozó népművészek alkotnak, ahol a mesterek irányításával az érdeklődő látogatók is megismerkedhetnek a bőrművesség alapjaival, ismereteket szerezhetnek a régen használt tárgyak elkészítése során alkalmazott technikákról. Az elkészült tárgyak a mai kor igényeit elégítik ki, de magukon hordozzák a régi bőrművesek mesterségbeli titkait, s egy letűnt kor ízlésvilágát. […]
Bozsik Kálmán kunszentmártoni fazekasmester kerámiái, munkásságának termékei, iparművészeti öröksége
A kunszentmártoni fazekasság legvirágzóbb korszaka Bozsik Kálmán (1872- 1959) nevéhez fűződik, akinek alkotói stílusára a szecesszió és a mezőtúri fazekas, Badár Balázs hatott. A 20. század elején hozta létre műhelyét és egy fél évszázadon át azon munkált, hogy szeretett városa, Kunszentmárton és a műhelyében készült díszedények minél messzebbre jussanak a világban. Edényei jellegzetes népművészeti emlékek, […]
Alföldi karikás ostor
A karikás-ostor a pásztornépek jellemző terelőeszköze. Formája, fonásmódja szinte azonos, a díszítésben találunk eltérést. Párhuzamait a keleti rokon népek pásztorkultúrájában megtaláljuk, különösen a kazakok, kirgizek, nogaj-tatárok népi kultúrájában láthatunk az alföldivel megegyező karikás-ostorokat. A hortobágyi pásztorokat leginkább a Nagykunság, kiváltképp Karcag és Kunmadaras, meg a Hajdúság adta. Eszközeiket leginkább maguk készítették, saját igényeik szerint, s […]
Berekfürdői gyógyvíz
Az 1920-as évek alföldi szénhidrogén – programja keretében Pávai Vajna Ferenc főgeológus által végzett kutatófúrások eredményeként számos helyen tártak fel hőforrásokat. Ennek köszönhető a Karcag-Berekfürdő területén végzett kutatófúrás, amelynek eredményeként 1928. január 24-én 56 Celsius-fokos, ásványi anyagokban gazdag termálvíz tört a felszínre. Akkor mindössze öt tanya állt ott a határban 35 lakossal… Mára a kiváló […]
Balla Tibor népzenész, a Népművészet Mestere tekerőlant és citeramuzsikája
A tekerőlant a 20. században már csupán az Alföldnek egy szűk vidékén, Szentes környékén volt ismert. Az I. világháború idejéig a nagykiterjedésű kunszentmártoni tanyavilág kedvelt hangszere volt. E különleges hangszeren mesterfokon játszó Balla Tibor Mezőtúron született, 1962-ben, de Kunszentmártonban nevelkedett, ezért ezt a várost tekinti eszmélése színhelyének. Balla Tibor a tekerő és a citerajátékot a […]
Az újjászületett jász viselet
A jászok jellegzetes népviselete az 1745-ös redemptiót követő társadalmi-gazdasági fellendülés hatására alakult ki. Különösen színpompás volt az ünnepi viselet, amely büszke eleganciájával kiválóan tükrözte a kiváltságos jászok parasztpolgári életmódját. A 19. század végén a Jászságban is megkezdődött a hagyományos viseletből való kivetkőzés lassú folyamata, s az I. világháborút követően a jászok viseletét is felváltotta a […]