Tiszafüredi fazekasság
A Közép Tisza-vidék népművészeti örökségének egyik legnagyobb múltra visszanyúló ága a fazekasság. A 19. században már kiváló minőségű és művészi darabok kerültek ki az itt dolgozó mesterek kezei közül, akik 50 km-es körzetben ellátták a lakosság igényét. Ekkor élte virágkorát ez a mesterség. Közel 100 fazekas és kisegítő dolgozott a műhelyekben. Mázas kerámiákat, a hódoltságkori […]
Szűcs Imre fazekas, népi iparművész, a Népművészet Mestere munkássága
A tiszafüredi fazekasság ma élő legjelesebb képviselője, Szűcs Imre Karcagon született. A szakmát is ott tanulta Kántor Sándor hírneves fazekas műhelyében. Szűcs Imre így valójában Karcagról visszahozta, „hazahozta Füredre” a tiszafüredi fazekasságot, ahol 1972-ben önálló műhelyt hozott létre. Önállósulva, a tiszafüredi és a mezőcsáti hagyományokra támaszkodó, írókázott motívumvilágot éltette tovább. Szűcs Imre munkássága az 1970-es […]
Szolnoki Vasúti Almárium
A Szolnoki Vasúti Almárium Kondor Balázs vasúttörténeti magángyűjtő gyűjteményéből rendezett állandó kiállítás a szolnoki vasútállomáson, amely 2016. július 6-án, a 66. Vasutasnap alkalmából nyílt meg. A vasútállomás utascsarnokában berendezett tárlat öt vasútszakmai műhely életébe enged bepillantást: Az öt helyiségben csaknem kétezer korabeli használati tárgy és eszköz látható rendhagyó módon az adott korszak egy adott pillanatát […]
Szolnoki Szigligeti Színház – a Tisza-parti Thália
A magyar vidék egyik legnagyobb múltra visszatekintő kőszínháza a Szolnoki Szigligeti Színház, a magyar színjátszás fellegvára. A polgárosuló, fejlődő város szükségét érezte az alkalmi helyszíneket követően egy állandó játszótér, egy igazi színház megvalósításának. Így a város, a megye és az itt élő polgárság jóvoltából, a jelenlegi helyén 1912-ben épült meg Szolnok város első állandó kőszínháza. […]
Szolnoki Művésztelep
A művésztelep hivatalosan 1902-ben létesült, de Szolnok szerepe a magyar képzőművészetben már 1849 óta jelentős. August von Pettenkofen osztrák művész még hadifestőként ismerkedett meg a várossal és a környező tájjal, hogy később 1881-ig szinte minden évben felkeresse a várost. Az ő sikere és hírneve számos magyar és külföldi művészt is a Tisza és a Zagyva […]
Szolnoki Gulyásfesztivál
Az 1930-as években hagyománya volt a Szolnoki Pásztorünnepnek. A négy pásztornép – csikósok, gulyások, pásztorok, kondások – a plébániatemplomban tartott szentmisét és fogadalmat követően kilátogattak a Móric-ligetbe (a mai Tiszaligetbe). A szervezők részben ennek hagyományát elevenítették föl 1999-ben, s ezzel útjára indították nemcsak a város, hanem az Alföld egyik legnépszerűbb gasztronómiai fesztiválját. Mára már háromnapos […]
Szeőke Izabella festményei
Szeőke Izabella 1898-ban Kunszentmártonban született. Rajzkészsége és festői vénája már gyermekkorában megnyilvánult, ezért érettségi után a Képzőművészeti Akadémiára jelentkezett, ahol Csók István, majd Vaszary János tanítványa lett. 1923-ban okleveles rajztanárként kinevezést kapott az Angolkisasszonyok Egri Érseki Leánygimnáziumába. Tagja volt a Rajztanárok Országos Szövetségének, a Képzőművésznők Országos Szövetségének, és alapító tagja volt a Nemzeti Szalonnak. Első […]
Szabó Gyula színművész életműve
Szabó Gyula színművész, Kunszentmártonban született 1930. július 15-én. Éles eszű gyermek volt, eredetileg papnak készült, a család anyagi helyzete azonban nem engedte meg, hogy tanuljon. Előadói képességét hamar kamatoztatta a katolikus legényegylet, a gazdakör színtársulataiban, ahol a testvérei is szerepeltek, de gyermekként meg sem fordult a fejében, hogy színész legyen. Az 1940-es évek végén Budapestre […]
Rácz Aladár cimbalomművész életműve
Rácz Aladár (Jászapáti, 1886. február 28. – Budapest, 1958. március 28.) cimbalomművész jászapáti cigányzenész család sarja. Gyermekként brácsás édesapja tanította muzsikálni. Megszerzett tudását hamar kamatoztatta Jászberényben, majd Pesten, ahol egy impresszárió meglátta benne a kivételes tehetséget, és egy párizsi cigányzenekarba szerződtette cimbalmosnak. Ezt követően bejárta Franciaországot, Skóciát és Egyiptomot. Virtuozitását méltatva a világhírű Camille Saint-Saëns […]
Nagykun legénybot
A kunsági virtuskodás fegyvere, a legénybot őse a 13. században hazánkba betelepült kunok fegyvere, a buzogány volt. A rövidnyelű, tömör rézgombban, vagy több tüskés, görcsös bunkóban végződő, ütésre használt fegyver elterjedt lovas harci eszközzé vált. A népi kultúra megőrizte, legénybot lett a neve. A Nagykunságon kolompárok öntötték, de a pásztorok kezén maradt ránk, ma már […]