Tiszavirág és a „Tiszavirágzás

A tiszavirág (Palingenia longicauda) a kérészek rendjébe tartozó, 8-12 cm hosszú rovar, melynek szárnyfesztávolsága akár a 6-7 centimétert is eléri. Kisebb példányszámban ugyan a Dunában és a Drávában is előfordul, de legfőbb hazai élőhelye mindenképp a Tisza. Különleges és védett rovarunk. Minden év júniusának közepén figyelhető meg a megyei Tisza szakaszon a kérészek rajzása. A […]

Tiszai Halászlé

Ahogy a pusztán élő egykori pásztoraink a gulyással ajándékozták meg nemzetünket, a halászok a halászlével. Mindkettő a természettel összhangban élő, egyszerű ember étele. A magyaros halászleveket alapvetően három főcsoportra oszthatjuk: a dunai, tiszai és a balatoni halászlé. A tiszai halászlé fontos része a paszírozás, az alaplé készítés. Minden főbb eleme az ételnek a környékről vagy […]

Magyar cimbalom

A cimbalom két verővel ütve megszólaltatott húros hangszer, a citerafélék családjába tartozik. Vízszintes helyzetű, trapéz formájú, dobozszerű hangszerteste van, amelyen teljes szélességben diatonikus vagy kromatikus hangolású húrok sorakoznak. Régi, népi változata a kiscimbalom, továbbfejlesztett változata a nagyobb, hangtompító pedállal ellátott, lábakon álló pedálcimbalom, amit Schunda Vencel József budapesti hangszergyáros alkotott meg a 19. század vége […]

A karcagi birkapörkölt

A birkapörkölt a Nagykunság népi táplálkozásának jellegzetes gasztronómiai értéke. Még a 18. században is hatalmas nyájak legelték a nagykunsági városok határát. A népi táplálkozásban a húsfogyasztás alapját tehát a juhhús adta. Az a jellegzetessége a nagykunsági birkaételeknek, hogy a birkatestet egyszerre főzik meg, Karcagon öntöttvas lábasban. A kunsági birkapörkölt teljesen eltér az Alföld többi városában […]