A Verseghy Ferenc Könyvtár helytörténeti gyűjteménye
A szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár 1934. évi előzményekre tekint vissza a könyvtárügy terén. A szolnoki születésű Verseghy Ferenc nevével 1952-ben alakult meg megyei feladatokkal. Az intézmény vállalása szerint a helytörténeti gyűjtemény gyűjtőkörébe tartozik minden olyan dokumentum, amely Jász-Nagykun-Szolnok megyére és polgáraira vonatkozó információt tartalmaz. A könyvtár gyűjti a helyi kiadású, helyi nyomdák és helyi szerzők […]
Vágó Pál festőművész életműve
Vágó Pál festőművész (Jászapáti, 1853. június 6. – 1928. október 15) Vágó Ignác jászkapitány fia. Képzőművészeti tanulmányait Münchenben kezdte Wagner Sándor akadémiáján. Munkáival hamar díjakat nyert, tehetsége elismeréseként önálló műtermet kapott, ahol 1881-ben megfestette első jelentős művét, a Jár a baba című életképet. Később Párizsban Jean-Paul Laurens magániskolájában tanult tovább.Tárgyias felfogású életképei után jászsági jeleneteket […]
Túri vásár
Mezőtúr, szabad királyi városként már a 15. század közepén elnyerte a vásártartási jogot, ezzel évszázadokra az Alföld egyik legjelentősebb vásárvárosa lett. Itt szerezte be használati tárgyait az nagykunsági városok lakossága, itt cseréltek gazdát a szűcsök bundái, a „túri bunda”, kerek hímzett kisbunda sok menyecske álmát váltotta valóra… A túri fazekasok elégedetten tértek haza a vásár […]
Tiszavirág
A tiszavirág (Palingenia longicauda) látványos rajzása révén közismert kérészfajunk. Rövidnek gondolt élete legendás, közmondásos, azt azonban kevesebben tudják róla, hogy lárvája az imágóvá vedlést megelőzően három éven át az agyagos partfalban él, és a folyóvizekben rendkívül fontos szerepet lát el, úgy is mint a táplálkozása révén a víz tisztítója, úgy is mint más élőlények (pl. […]
Tiszai halászat
A tiszai halászat nemcsak számos család megélhetésének forrása volt évszázadokon át, hanem egy vízjáró életmód is. A Tisza folyó vonalában végig megtalálható volt a mesterség, tájegységenként, vízjárásonként, folyószakasz-típusonként elkülönülő eszközökkel, halászati módszerekkel. Legjellemzőbb megjelenési formája a szolnoki egykori Tabán városrész volt, mint a város külön „halászfaluja”. A halászat legendás sokszínűsége alapvetően két okra vezethető vissza: […]
Tiszafüredi nyereg
A tiszafüredi nyereg a Közép-Tisza vidék legismertebb városának, Tiszafüred kisiparának leghíresebb terméke. A füredi nyeregtípus a 18-19. században a könnyűlovasság révén Európába, sőt Amerikába is eljutott. Népszerűségét a kiváló minősége mellett az is növelte, hogy keleti szerkezete miatt a lovat és lovast egyaránt kímélte, ami a könnyűlovasság, – amit Európában magyar mintára szerveztek meg – […]
Tiszafüredi gyógyvíz
Tiszafüred Jász-Nagykun-Szolnok megye legészakibb partján, a Tisza-tó mellett, a Tiszafüred-Kunhegyesi sík, a Hortobágy, a Heves- és a Borsodi-ártér határán fekszik. A Közép-Tiszavidék feszín alatti domborzata a pleisztocén korban, az ős-Tisza, az ős-Hernád és mellékfolyóik hordalék feltöltése során alakult ki. A Tiszafüredi régió jellegzetessége, hogy az Északi-középhegység karsztvizének nagy nyomású, mélyebb rétegei a felszín alatt lassan, […]
Tiszafüredi fazekasság
A Közép Tisza-vidék népművészeti örökségének egyik legnagyobb múltra visszanyúló ága a fazekasság. A 19. században már kiváló minőségű és művészi darabok kerültek ki az itt dolgozó mesterek kezei közül, akik 50 km-es körzetben ellátták a lakosság igényét. Ekkor élte virágkorát ez a mesterség. Közel 100 fazekas és kisegítő dolgozott a műhelyekben. Mázas kerámiákat, a hódoltságkori […]
TIKEVIR
A Tisza-Körösvölgyi Együttműködő Vízgazdálkodási rendszer (TIKEVIR) voltaképpen nemcsak Jász-Nagykun-Szolnok megye, hanem az egész Alföld vízgazdálkodását meghatározó vízmérnöki létesítmények olyan együttese, amely három Vízügyi Igazgatóságnak (Debrecen, Szolnok, Gyula) a munkáját hangolja össze. A célja nemcsak az árvízi védekezés, a térség biztonságának növelése, hanem a Körös-völgy vízellátása, vízátvezetés vízhiányos térségekbe és a vízkészletek kiegyenlítése. A TIKEVIR együttműködés […]
Szűcs Imre fazekas, népi iparművész, a Népművészet Mestere munkássága
A tiszafüredi fazekasság ma élő legjelesebb képviselője, Szűcs Imre Karcagon született. A szakmát is ott tanulta Kántor Sándor hírneves fazekas műhelyében. Szűcs Imre így valójában Karcagról visszahozta, „hazahozta Füredre” a tiszafüredi fazekasságot, ahol 1972-ben önálló műhelyt hozott létre. Önállósulva, a tiszafüredi és a mezőcsáti hagyományokra támaszkodó, írókázott motívumvilágot éltette tovább. Szűcs Imre munkássága az 1970-es […]