A tiszavirág (Palingenia longicauda) látványos rajzása révén közismert kérészfajunk. Rövidnek gondolt élete legendás, közmondásos, azt azonban kevesebben tudják róla, hogy lárvája az imágóvá vedlést megelőzően három éven át az agyagos partfalban él, és a folyóvizekben rendkívül fontos szerepet lát el, úgy is mint a táplálkozása révén a víz tisztítója, úgy is mint más élőlények (pl. halak) tápláléka.
A színpompás rovar 8-12 centiméter hosszú, szárnyfesztávolsága eléri a 6-7 centimétert. Felejthetetlen élmény, ha valaki látta már a rovar nyár eleji rajzását, az úgynevezett násztáncot. A tiszavirág rajzása az esti órákban kezdődik, és körülbelül három órán át tart. A párzást követően a nőstények a víz felszínére rakják petéiket, amelyek lesüllyednek, s ismét indul a hároméves körforgás.
Az egykor Európa-szerte elterjedt faj napjainkra a kontinensről szinte teljesen eltűnt, ilyen tömegben már csak a Tiszában és mellékfolyóiban él. Különleges és védett rovarunk. Az úgynevezett tiszavirágzás különleges természeti jelenség, amely minden év júniusának közepén megfigyelhető Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Tisza mentén. A megyében élők figyelemmel kísérik a kirajzás időszakát, amely a kalendáriumban jeles napnak számít a térségben. Egyedi, sajátságos kapcsolat ez ember és az állatvilág között.
