A szolnoki Alcsi Holt-Tisza
Kevés olyan holtág van ma a Tisza mellett, amely annyiféle társadalmi igényt igyekszik kielégíteni, mint az Alcsi Holt-Tisza. Kikapcsolódást nyújt mind a szolnoki és környékbeli lakosoknak, mind a nagyszámú, távoli településekről érkező nyaralók számára is, akik megpihennek az üdülőövezetben, ezáltal a Holt-Tisza parton. Nem csupán országos, hanem nemzetközi horgászversenyek helyszíne, továbbá sporttelep és kajak-kenu pálya […]
Tiszavirág és a „Tiszavirágzás
A tiszavirág (Palingenia longicauda) a kérészek rendjébe tartozó, 8-12 cm hosszú rovar, melynek szárnyfesztávolsága akár a 6-7 centimétert is eléri. Kisebb példányszámban ugyan a Dunában és a Drávában is előfordul, de legfőbb hazai élőhelye mindenképp a Tisza. Különleges és védett rovarunk. Minden év júniusának közepén figyelhető meg a megyei Tisza szakaszon a kérészek rajzása. A […]
Tiszavirág
A tiszavirág (Palingenia longicauda) látványos rajzása révén közismert kérészfajunk. Rövidnek gondolt élete legendás, közmondásos, azt azonban kevesebben tudják róla, hogy lárvája az imágóvá vedlést megelőzően három éven át az agyagos partfalban él, és a folyóvizekben rendkívül fontos szerepet lát el, úgy is mint a táplálkozása révén a víz tisztítója, úgy is mint más élőlények (pl. […]
Mezőtúr környékének holtág-rendszere
A holtág-rendszer a Hármas-Körös szabályozása idején jött létre az 1860-1870-es években. A holtágak nemcsak a tájformálásban töltenek be fontos szerepet, hanem páratlanul gazdag növény- és állatvilágukkal is. A Peresi holtág az ország negyedik leghosszabb holtága a maga 27,6 km hosszúságával. A holtág alsó végénél lévő peresi gátőrház mellett 1902-ben gőzüzemű szivattyútelep épült, amely most a […]
Jászsági nyári szarvasgomba
A homokos erdei földben, déli fekvésű lejtőkön, vagy bükk- és tölgyfák alatt élő, augusztustól a tavaszi hónapokig termő, többnyire dió nagyságú nyári szarvasgomba gömbölyű termőtestét piramis alakú fekete szemölcsök fedik. A gomba belsejének kemény, szürkésbarna húsa fehérrel erezett. Jellegzetes illata a főtt kukoricára emlékeztet, finom dió ízű. Keresésére külföldi országokban disznót vagy betanított kutyát használnak, […]
Földikutya populáció, Mezőtúr
A földikutya hazánk és megyénk alig ismert természeti értéke. A közelmúltban már magyarországi kihalásáról is olvasni lehetett, hisz míg az 1850-es években járataikat még Pesten, a később Andrássy Gyuláról elnevezett út építkezésén is kerülgetni kellett, addig ez a súlyosan veszélyeztetett faj 1950-re már csak Hajdú, Békés és Csongrád megyében rendelkezett jelentősebb állománnyal. A földikutya a […]
A Dobai Tisza-kanyar élővilága
A Tisza romboló és építő munkájának tájformáló jelenségei a megmaradt néhány nagyobb kanyarulat közül leginkább az úgynevezett Dobai-kanyarban érvényesülnek. A 90°-nál is élesebb folyókanyar a vidék egyik legkülönlegesebb helyszíne. Az egyedülálló homokdomb, melyet a Tisza vízjárásától és szállított hordaléka lerakásától, elszállításától függően a folyó „szeszélyes” dinamikával épít és bont. A folyó e szakaszának mindkét partja […]
A kolopi gyógyiszap
Kevesen tudják, hogy Magyarországon jelenleg csak öt minősített iszaplelőhely szolgáltatja a gyógyászati kezelések alapanyagát, a gyógyiszapot. Ezek egyike, s talán a legértékesebb közülük a „kolopi gyógyiszap”. Karrierje még 1890-ben kezdődött, s sokáig gyógyfürdőként működött. Kolopfürdő Tiszasüly község külterületén helyezkedik el. A XIX. század végén a terület tulajdonosa, Végess Sándor, csak itató kutat akart ásatni az […]