A holtág-rendszer a Hármas-Körös szabályozása idején jött létre az 1860-1870-es években. A holtágak nemcsak a tájformálásban töltenek be fontos szerepet, hanem páratlanul gazdag növény- és állatvilágukkal is.
A Peresi holtág az ország negyedik leghosszabb holtága a maga 27,6 km hosszúságával. A holtág alsó végénél lévő peresi gátőrház mellett 1902-ben gőzüzemű szivattyútelep épült, amely most a Körösvölgyi Természetvédelmi Terület bemutatóháza. A gépházban még eredeti állapotú gőzgépek és szivattyúk vannak, amelyek a korabeli magyar ipar és vízgazdálkodás büszkeségei. A Harcsási holtág kiemelkedően gazdag madárvilággal rendelkezik, és itt található a térség első csatornaőrháza. Kiemelkedő ipari emlék a Túr (Berettyó) beszakadásánál megépült zsilip, a Túrtő is.
Ma a holtág-rendszer elsősorban belvíz- és öntözővíz-tározó, de jelentős horgászvíz is egyben. A térségben élők kirándulási, turisztikai, rekreációs célpontja.
