Kunsági lisztek és őrlemények termékcsalád
A kalászos gabonakultúrák nemesítése, a malomipar és szakemberképzés, a vetés-aratás kultúrájának ezeréves tradíciója a magyar nemzeti karakter szerves része és ebben kulcsszerepe van a Nagy- és Kiskunság, illetve a Jászság élelmiszeriparának. A Kunsági lisztek és őrlemények termékcsalád történelmi távlatban is olyan eredetmegjelöléssel bíró, tradíciót tükröző árujelző, mely egybeesik a minőség, a hagyomány és optimális tájhasználat […]
Karcagi Nagykun Református Gimnázium régikönyv-gyűjteménye
AKarcagi Nagykun Református Gimnázium iskolai könyvtára számos muzeális könyvet tart számon, melyek korukat és állapotukat figyelembe véve felbecsülhetetlen értékűek. Az állomány legrégibb kötetét 1528-ban nyomtatták. E gyűjtemény a vármegyében is egyedülálló értéket képvisel, hiszen az egyik, ha nem a legrégibb (kis híján 500 éves) kötetet tudhatja magáénak az iskola könyvtára a vármegye területén. Ezenkívül számos […]
Túrkevei gyógyvíz
Az 1950-es években kőolajkutatás során találtak gyógyvizet Túrkevén. 1954-ben létesült a Búzavirág Termelőszövetkezet révén fürdő. Ekkor öltözősor, medencék épültek. Ekkor még strandfürdőként üzemelt. A település nem használta ki a feltörő forróvíz-adta lehetőséget. Túrkevén később kezdték el a fejlesztést. 1983-ban sportuszoda épült. 1988-ban a szentendrei papírgyár üdülőt épített, amelyek ma apartmanként működnek. Az önkormányzat 2005-ben megvette. […]
Tájház (Ábri-ház)
Kisújszálláson, a Széchenyi utca 58. szám alatt áll ez a jellegzetes népi klasszicista stílusú parasztház. Építésének időpontját pontosan nem ismerjük, ám a korábbi tulajdonosok, az Ábri-család tagjainak családi emlékezete 1676-ra teszi ezt a dátumot. Ennek az épületnek, épületegyüttesnek nyomát azonban megtaláljuk az 1736-1787 között, a Habsburg birodalom első katonai felmérése alapján készült rajzolt térképen. Jól […]
Ördögárok- vagy Csörsz-árok, valamint sáncrendszer Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyében
„Az Alföld peremén többfelé találhatók egykori hatalmas földsáncok maradványai. Erdőkben,valamint ott, ahol két község határvonalát alkotják elég jól láthatók; a szintkülönbség a sáncárka és töltése között sok helyen az ember magasságát is meghaladja. A nép a Tiszántúlon azÖrdög árkának nevezi ezeket és létrejöttüket különféle mondákkal magyarázza.A kutatások eredményeképpen meg lehetett állapítani, hogy e sáncok egy […]
Nagykun Táncegyüttes
A kisújszállási néptánc oktatása és néptáncos élet nagy és eredményes múltra tekint vissza. A Nagykun Táncegyüttes 2004-ben vette fel a nevét, amelyet azóta is büszkén viselnek a táncosok, hiszen általa váltak ismertté országszerte táncaikkal, koreográfiáikkal, „nagykunos” megjelenésükkel, habitusukkal. Nem hagyományápolónak tartják magunkat, hanem azt visszatanulónak, visszatanítónak, megélőnek, folytatónak, átadónak, átörökítőnek. A táncosok úgy nőnek fel […]
Kunok hazája film és a Kunok Képes Krónikája vándorkiállítás
A „Kunok hazája” című ismeretterjesztő dokumentumfilm, amelyet Karácsony Sándor rendezett és fényképezett A 13. században betelepülő kunok hazát kerestek és találtak a Kárpát- medencében. Önállóságot kértek és kaptak a magyar királyoktól, de ezért áldozatot, mindenkori katonáskodást is vállaltak a magyar hazáért. Ezen különös jogállapotra, az önállóságra, szabadságra mindenkor nagyon ügyeltek. Az asszimilálódó kun falvak, nemzetségek […]
Kunkapu
A Nagykunság népművészetének kiemelkedően jelentős alkotóeleme a nagykun faragás körébe tartozó Kunkapu, ami napjainkra a nagykun identitás fontos elemévé vált. Olyan teljesítménye népművészeti szempontból a faragott, fedeles kiskapu a nagykun őseinknek, amire méltán büszkék lehetünk, ami esztétikai értelemben a kalotaszegi faragott kapukkal vetélkedik. Kifejezi őseink szép iránti vágyát, technikai tudását, gazdag hagyományvilágát. Méltó arra, hogy […]
Kunhalmok az Alföldön
Az őskori halmok, „kunhalmok” többsége a Tiszántúl nagykunsági részén található. A kunhalom kifejezés nyelvújítási szó, előtte laponyagnak –lapos halmoknak nevezték őket. A kunhalom elnevezés a 19. században a nyelvújítás hatására született, Horváth István (1784-1846) nyelvész, régész, történésztől származik, abból a meggyőzőséből ered, hogy ezeket az emberkéz alkotta halmokat a 13. században betelepült kunok hozták létre. […]
Jermy Gusztáv természetrajzi gyűjtemény
A gyűjtemény névadója, Jermy Gusztáv természetrajz tanár 1856-ban érkezett a városba, ekkor vetette meg a ma is jelentős, már muzeális értékű szertár alapjait. 1858-tól két évig a gimnázium igazgatója is volt, hat évig élt itt, ezután Iglóra került, később Gagybátorba, ahol gazdálkodóként nem sikerült boldogulnia, majd San Antonioba vándorolt ki, ahol múzeumot alapított. Jermy Gusztáv […]