A „Kunok hazája” című ismeretterjesztő dokumentumfilm, amelyet Karácsony Sándor rendezett és fényképezett
A 13. században betelepülő kunok hazát kerestek és találtak a Kárpát- medencében. Önállóságot kértek és kaptak a magyar királyoktól, de ezért áldozatot, mindenkori katonáskodást is vállaltak a magyar hazáért. Ezen különös jogállapotra, az önállóságra, szabadságra mindenkor nagyon ügyeltek. Az asszimilálódó kun falvak, nemzetségek fogyatkozó népe, amikor veszélybe került a kiváltsága — képes volt összefogni és kitartó küzdelem árán, anyagi terhet is vállalva —, 1745-ben visszaváltotta a kiváltságát. A redempció történelmi jelentősége éppen abban van, hogy a helyi közösségek demokratikus intézményrendszerének a Jászkun Hármas Kerületnek a létrejöttével megnyitotta a polgári fejlődés útját. Ezt a külön-utat járták a jászkunok 1876-ig. A jogi keretbe ágyazott, területhez kötődő kiváltság sajátos öntudatot alakított ki a Kunságban élőkben. Így a „mi-tudat” a keleti nomád hagyomány-elemek mellett redemptus öntudattal is bővült.
A kiskunsági, nagykunsági és a Bácskába kitelepült kun utódok, a film szereplői ma, a 21. században is büszkén vallják magukat kunnak. Ezt a szellemi örökséget hűségesen ápolják és adják tovább utódaiknak. „Kunok maradunk a XXI. században is” — vallják meggyőződéssel a film alcímében is.
