A Korda-testvérek életútja Túrkevéről indult. Sándor 1893-ban, Zoltán 1895-ben, Vince 1897-ben született. A korán árvaságra jutott fivéreknek küzdelmes életútjuk volt, de világhírűvé lettek.
Korda Sándor már diák korában színikritikákat publikált, Korda néven könyvszemléket írt, és lapíró szerkesztője volt a Pesti Mozinak. Már ifjúkorában a mozi volt a mindene. Első filmjét 1914-ben Kolozsváron forgatta. A világháború idején 25 filmet forgatott. Budapestről Berlinbe költözött, majd 1926-ban Amerikába ment. Hollywood azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a filmvilág új korszaka már Párizsban találja őket. 1933-ban Londonban mutatják be a VIII. Henrik magánéletéről készült filmet, amin a három Korda-testvér már együtt dolgozott. Sándor rendező, producer, Zoltán rendező és gyártásvezető, Vince díszlettervező. A II. világháború újra Amerikába sodorta, ahol elkészítette a Nelson admirálisról szóló filmet, amiért az angol király lovaggá ütötte. Sir Alexander Korda 1947-ben forgatta utolsó filmjét, az Eszményi férj címűt.
Korda Zoltán 1917-től rendező testvére mellett a Corvin filmgyár első asszisztense volt. Majd Bécsben és Berlinben kameraman, forgatókönyvíró és az Ufa Filmgyár rendezője volt. 1950-ben Angliába, onnan Amerikába utazott. Rendezőként világsikert ért el a Kipling története alapján forgatott Dzsungel könyvével.
Korda Vince más pályán mozgott, 1916-tól a Képző- és Iparművészeti Főiskola növendéke volt. Mesterei Rippl-Rónai József, Iványi Grünwald Béla, Fényes Adolf, Kernstok Károly. Jó ideig a képzőművészetnek élt, majd 1931-ben elkötelezte magát a filmvilág felé. A London Film díszlettervezője, majd a filmgyár művészeti igazgatója. Pályafutása alatt 26 film díszleteit és kosztümjeit tervezte. A Bagdadi tolvaj c. filmben végzett munkájáért 1940-ben Oscar-díjat kapott.
A Korda testvérek életműve az európai filmtörténet mérföldköve!
