A tiszafüredi nyereg a Közép-Tisza vidék legismertebb városának, Tiszafüred kisiparának leghíresebb terméke. A füredi nyeregtípus a 18-19. században a könnyűlovasság révén Európába, sőt Amerikába is eljutott. Népszerűségét a kiváló minősége mellett az is növelte, hogy keleti szerkezete miatt a lovat és lovast egyaránt kímélte, ami a könnyűlovasság, – amit Európában magyar mintára szerveztek meg – mozgatásánál különösen fontos szempont.
Már 1724-ben a „füredi módra készített” és annak jellegzetese faragásaival díszített változata vásári árszabásokban külön áron szerepelt. A legkorábbi ismert datált darab 1769-ben készült, az erdélyi Kallós Gyűjteményben található. Közel húsz füredi nyerges látta el az európai hadszíntér szükségleteit az örökösödési háborúk és a napóleoni hadviselés idején. Virágkorában 8-9 ezer darabot készítettek ezekből a kiváló nyergekből.
A haditechnika fejlődésével a könnyűlovasság jelentőségét veszítette, így a 20. század elején már csak két-három nyergesmester dolgozott a városban. Az utolsótól, Kuli Mihálytól az 1930-as évek végén László Gyula régész jegyezte le a füredi nyereg készítésének pontos részleteit. A tiszafüredi Kiss Pál Múzeum gyűjteményében több szép darab reprezentálja tárgyi kultúránk e becses emlékét.
