A 18. század végén épült épületegyüttes a Nagykunság kerületi székháza és börtöne volt. Az épületegyüttes három különálló épületből áll, amely egy telken U alakot formál: maga a kerületi székház, a nagykun kerületi börtön és a várnagyi ház. Építési előzményeinél fontos megemlíteni, hogy az 1745. évi jászkun önmegváltás (redemptio) után a Nagykunság törvénykezési székhelye a katolikus Kunszentmárton lett.
A kerületi ház épületegyüttese csak Mária Terézia halála után, 1783-ra készült el Rábl Károly tervei alapján. A székházban tartották ezt követően a Nagykun Kerület gyűléseit. Az épületegyüttest egy vastag, boltívvel megerősített, magas téglakerítés veszi körül, melynek boltíves homokkő kapuzatát az 1970-es években lebontották. A központi épületet 1986-ig bíróságként használták, jelenleg Földhivatal. A börtönt 1958-ig működtették, most a Helytörténeti Múzeum központi épülete. A várnagyi ház sokáig iskola volt (Veres-iskola), jelenleg a múzeum látványraktára és irodái, könyvtára található benne.
