Mezőtúr, szabad királyi városként már a 15. század közepén elnyerte a vásártartási jogot, ezzel évszázadokra az Alföld egyik legjelentősebb vásárvárosa lett. Itt szerezte be használati tárgyait az nagykunsági városok lakossága, itt cseréltek gazdát a szűcsök bundái, a „túri bunda”, kerek hímzett kisbunda sok menyecske álmát váltotta valóra…
A túri fazekasok elégedetten tértek haza a vásár végén. A túri vásár fogalom lett. Az évente négyszer tartott vásár évszázados története során megbecsülést szerzett a városnak. Természetes tehát, hogy a folklórban is megtaláljuk a helyét. Nemcsak kereskedelmi esemény volt, hanem a térség közösségének életében is nagy esemény, mondhatni ünnepszámba ment a vásári alkalmon részt venni. A vásári forgatag számos művészi alkotást ihletett.
Az életmód változásával a régi vásárok fénye megkopott, de lényegüket az emlékezet megőrizte. Országos visszhangot kiváltó esemény volt az 1977-es Röpülj Páva ’77 vetélkedő keretében bemutatott „A túri vásár” című televíziós műsor.
A város 600. évfordulóján megrendezett túri vásár voltaképpen ennek köszönhette hatalmas sikerét. A rendszerváltás után a város minden évben megrendezi a túri vásárt, ahol a város és vidéke felvonultatja népművészeti értékeit, a kismesterek szebbnél szebb portékákat kínálnak, a néptáncosok, népzenészek egymás kedvére ropják. Az Erzsébet ligetben minden év augusztusában sok ezer ember örömére életre kel a hagyomány.
