A szalmafonás népi hagyománya
A gabonanövények szárának felhasználása igen nagy múltra tekint vissza. A gabonaszár feldolgozásának többnyire kétféle módját alkalmazták: a szálas fonást és a kötelekbe fogott szalmafonást. Az aratás befejeztével szálas szalmából (finomabb búza és durva rozsszalma) díszes aratókoszorút fontak. A kicsépelt és kötelekbe fogott szalmából elsősorban kötelet sodortak, valamint különböző tároló edényeket (szakajtó, kenyérkosár, bab- és tojástartó), […]
Szabó Gyula színművész életműve
Szabó Gyula színművész, Kunszentmártonban született 1930. július 15-én. Éles eszű gyermek volt, eredetileg papnak készült, a család anyagi helyzete azonban nem engedte meg, hogy tanuljon. Előadói képességét hamar kamatoztatta a katolikus legényegylet, a gazdakör színtársulataiban, ahol a testvérei is szerepeltek, de gyermekként meg sem fordult a fejében, hogy színész legyen. Az 1940-es évek végén Budapestre […]
Rácz Aladár cimbalomművész életműve
Rácz Aladár (Jászapáti, 1886. február 28. – Budapest, 1958. március 28.) cimbalomművész jászapáti cigányzenész család sarja. Gyermekként brácsás édesapja tanította muzsikálni. Megszerzett tudását hamar kamatoztatta Jászberényben, majd Pesten, ahol egy impresszárió meglátta benne a kivételes tehetséget, és egy párizsi cigányzenekarba szerződtette cimbalmosnak. Ezt követően bejárta Franciaországot, Skóciát és Egyiptomot. Virtuozitását méltatva a világhírű Camille Saint-Saëns […]
Nagykun legénybot
A kunsági virtuskodás fegyvere, a legénybot őse a 13. században hazánkba betelepült kunok fegyvere, a buzogány volt. A rövidnyelű, tömör rézgombban, vagy több tüskés, görcsös bunkóban végződő, ütésre használt fegyver elterjedt lovas harci eszközzé vált. A népi kultúra megőrizte, legénybot lett a neve. A Nagykunságon kolompárok öntötték, de a pásztorok kezén maradt ránk, ma már […]
Nagykun Kerületi Ház
A 18. század végén épült épületegyüttes a Nagykunság kerületi székháza és börtöne volt. Az épületegyüttes három különálló épületből áll, amely egy telken U alakot formál: maga a kerületi székház, a nagykun kerületi börtön és a várnagyi ház. Építési előzményeinél fontos megemlíteni, hogy az 1745. évi jászkun önmegváltás (redemptio) után a Nagykunság törvénykezési székhelye a katolikus […]
Nagykörűi cseresznye
A nagykörűi cseresznyetermesztés közel kétszáz éves múltra tekint vissza. Nagykörű környezetében található egy löszös táblából szigetként kiemelkedő homokos hát, vonulat, amely ideális a cseresznye termesztéséhez. Itt alakult ki a nagykörűi cseresznyetermesztés, melyben a talaj mellett a térség sajátos mikroklímájának is szerepe van. Már a 19. században is tudatosan válogatták a legjobb fajtákat. A nagykörűi cseresznye […]
Mira gyógyvíz
Jász-Nagykun-Szolnok megye vizeiről is híres. Folyói, termálvíz-kincse, sőt, gyógyvizei országosan is számon tartottak, jegyzettek. Ezek közül is kimagaslik a Mira glaubersós gyógyvíz. A gyógyvizet már az 1920-as évek óta palackozzák, értékesítik. Keserűsótartalma miatt enyhe hashajtó és béltisztító hatása közismert. A gyógyvíz valósággal átmossa a bélcsatornát, leoldja a nyálkahártyáról a váladékot, eltávolítja a hurutot okozó baktériumokat, […]
Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep
A háborítatlan Holt-Kőrös partján egy különleges növényi társulás és hársfasor ölelésében, a Takács-tanya ad otthont a ma már a nemzetközi képzőművészeti világban is méltán híres művésztelepnek. A Mezőtúron élő Takács Győző grafikusművész, kerámikus javaslatára a város 1981. szeptember 1-én nyitotta meg az első alkotótelepet. 1983-tól a ma már Kossuth- és Munkácsy-díjas Érdemes Művészt Györfi Sándort […]
A mezőtúri citerás népzenei műhely
Az immár fél évszázados múltra visszatekintő Mezőtúri Népzenei Műhely kiemelkedő értékteremtő munkájával a város, tágabb régióban Jász-Nagykun-Szolnok megye kulturális palettájának szép színfoltja. Az 1960-as, ’70-es években újjáéledő pávaköri citerazenekari mozgalom a népzenei hagyományokat tudatosan éltető együtteseinek létrehozásában meghatározó szerepe volt Kávási Sándornak, Gyalog Magdának és a Csider házaspárnak, illetve az ő tanítványaiknak. Szólistaként, tanítványaikkal és […]
Mezőtúr környékének holtág-rendszere
A holtág-rendszer a Hármas-Körös szabályozása idején jött létre az 1860-1870-es években. A holtágak nemcsak a tájformálásban töltenek be fontos szerepet, hanem páratlanul gazdag növény- és állatvilágukkal is. A Peresi holtág az ország negyedik leghosszabb holtága a maga 27,6 km hosszúságával. A holtág alsó végénél lévő peresi gátőrház mellett 1902-ben gőzüzemű szivattyútelep épült, amely most a […]