Jászapáti gyógyvizű forrás
Jászapáti legfőbb nevezetessége a nátrium-hidrogén karbonátos gyógyvize. A B-15 országos kataszteri számú kutat 1959-ben fúrták, majd a víz turisztikai célú hasznosítására a következő évben már strandfürdő épült. A kút termálvizét az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Igazgatóság 2011 áprilisában elismert ásványvízzé, majd 2002. április 8-án gyógyvízzé minősítette. A 45 °C-os víz 805 méter mélységből tör a […]
Jánoshidai Keresztelő Szent János születése templom
A jánoshidai prépostság alapítását a rendi hagyomány 1186-ra teszi, bár alapító levele nem maradt fenn. III. Béla, illetve III. Orbán pápa uralkodása idején jöttek a szerzetesek a Zagyva mellé, hogy a környékén pogányságban élő besenyőket megtérítsék. A templomot először a 1235-ös premontrei monostorjegyzék említi. A templom a török hódoltság idején erősen megrongálódott, de később helyreállították. […]
Idősebb Bedekovich Lőrinc munkássága
Idősebb Bedekovich Lőrinc a jászapáti redemptus (az 1745-ös jászkun Redemptioban (földváltás) részt vett személy) Bedekovich István és Hiller Anna gyermekeként Jászapátin született 1751. augusztus 8-án. Idősebb Bedekovich Lőrincre, mint a Jászkun Kerület első földmérőjére hatalmas feladat nehezedett, hiszen ekkoriban a földmérők végeztek szinte minden jellegű mérnöki munkát. Elsődleges feladata a Jászkun Kerület teljes területének felmérése […]
Hortobágy-Berettyó Hármas-zsilip és árvízkapu
Megyénk évezredeken keresztül vízjárta, áradásos, ingoványos területnek számított. A 19. századi folyószabályzások teremtették meg térségünk mostani arculatát. Majd fél évszázadig építették a Hortobágy-Berettyó 1890-ben elkészült Hármas-zsilipjét, amely voltaképpen az egész Körös-völgy szabályozásának zárását is jelentette. E zsilip nemcsak a Hortobágy-Berettyó vizét vezeti le a Hármas-Körösbe, hanem egyúttal kizárja ezen folyó árvizeit is. E Hármas-zsilip a […]
Szolnoki Hadkiegészítési Szakgyűjtemény
A 2008. november 15-én, fennállásának 90. évfordulóját ünneplő HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kezelésében lévő Szolnoki Hadkiegészítési Szakgyűjtemény (Sorkatonai Emlékkiállítás), 2005. július 15-én, a megyei hadkiegészítő parancsnokságok megalakulásának 50. évfordulója alkalmából nyílt meg. A gyűjtemény két állandó kiállításnak és időszaki művészeti kiállításoknak ad helyet. A szakgyűjtemény kutathatósága segítséget nyújthat különböző egyetemi és főiskolai szakdolgozat, tudományos […]
Gulyásfőzés hagyománya (Gulyás, pörkölt, paprikás, gulyásleves)
Magyarország egész területén és az egész Kárpát-medence magyarok által lakott településein közismert ez az étel. A múltja a ködbe vész, de aki ismeri a magyarok nagyállattartó szokásait, az nem lepődik meg, hogy az egykori pásztortársadalom ily híres értékkel ajándékozott meg minket. Nyilván többféle húst is készítettek bográcsban eleink, a birka, sertés is kiváló alapanyag, de […]
Földikutya populáció, Mezőtúr
A földikutya hazánk és megyénk alig ismert természeti értéke. A közelmúltban már magyarországi kihalásáról is olvasni lehetett, hisz míg az 1850-es években járataikat még Pesten, a később Andrássy Gyuláról elnevezett út építkezésén is kerülgetni kellett, addig ez a súlyosan veszélyeztetett faj 1950-re már csak Hajdú, Békés és Csongrád megyében rendelkezett jelentősebb állománnyal. A földikutya a […]
A Finta testvérek életműve
Túrkeve hírnevét öregbítette a három Finta testvér, akik ugyan világgá mentek, de életművükkel a szülőföldet gazdagították. Finta Sándor 1881-ben született Túrkevén. Művészi érzéke igen korán megmutatkozott. Szerencsét próbálni Brazíliába ment, ahol megbízták az amerikai függetlenség száz éves évfordulója alkalmából rendezett szobrászati világkiállítás munkálatainak vezetésével. 1923-ban New Yorkban telepedett le, alkotó munkássága itt teljesedett ki, de […]
Dr. Szénásy József munkássága
1886. április 7-én született Tiszasülyön. 1903-ban a Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, 1908-ban a Tudományegyetem Orvosi karán avatták orvossá. Először a Bársony János Szülészeti Klinikára, majd a Lovrich József vezette pesti Bábaképző Intézetbe került. Mint ennek vezető tanársegédje került kapcsolatba az 1915-ben alakult Országos Stefánia Szövetség anya- és csecsemővédelmi munkájával. 1941-ben egy másik szövetség főorvosa is […]
Dr. Balogh János életműve
Dr. Balogh János (1913-2002) biológus, ökológus, egyetemi tanár, tudományos kutató a Magyar Tudományos Akadémia Talajzoológiai Kutatócsoportjának megalapítója és vezetője volt. Munkatársaival Európában az elsők között foglalkoztak az erdőtalajok szervesanyag dekompoziciójának zoogén faktoraival. Életművének legfontosabb eredményei az ökológiai és zoocönológiai munkásságát összefoglaló kézikönyvek. Népszerű filmsorozatokat vezetett, televíziós ismeretterjesztésével élete végéig a „megsebzett bolygóért”munkálkodott. Munkássága elismeréseként 1963-ban […]